Ha jót teszel, a jó dolgok fognak rád találni – Interjú Csősz Boglárkával a Mi Nők Magazinban

Csősz Boglárka

 

 

Az alábbi interjú jelent meg a Mi Nők Magazinban Csősz Boglárkával, a KC Struktur egyik tulajdonosával:

 

Ha jót teszel, a jó dolgok fognak rád találni

 

Csősz Boglárkával nem könnyű találkozni. Hosszasan szerveztük, többször módosítottuk az időpontot és a helyet, míg végül egy budai pláza egyik éttermében végre sikerült leülnünk egy asztalhoz. A tévében látott celeb így szemtől szemben egy mosolygós, kedves, fiatal lány, akinek közvetlen viselkedéséből senki nem mondaná meg, hogy egy átlagon felül gazdag, nemzetközi szinten is egyre jobban elismert üzletasszony – az általa kifejlesztett KC maszk nemrégiben megkapta az Év Széchenyi Vállalkozása 2021 Innováció díjat -, akivel nem is lehet igazán interjút készíteni: vele beszélgetni lehet bármiről, ami az eszünkbe jutott.

 

  • Bogi, én megpróbáltam utánaolvasni mindennek, amit Rólad fel lehetett kutatni és azzal szembesültem, hogy nem tudom, ki vagy. Te hogy mutatnád be magad?
  • Sokan kérdezik, hogy minek tartom magam, mi vagyok a sokminden közül, amit csinálok. Én azt szoktam mondani, hogy hobbi szinten vagyok színésznő és média-szereplő, ezek azok a dolgok, amiket imádok csinálni és akkor is csinálnám, ha nem kapnék érte fizetést. (nevet) A másik oldala viszont az üzleti élet, amit nagyon erősen képviselek és főleg most, a COVID-időszak alatt lettek olyan üzleti tevékenységeim, amik valóban fontosak, ugye itt főleg a KC vírusmaszk-fejlesztésre gondolok.
  • Éppen a maszk-fejlesztés volt az egyetlen konkrétum, amit megtudtam rólad, mert mindenhol úgy fogalmaznak, hogy „üzletasszony” vagy. Ez persze, oké, de milyen üzletről van szó?
  • Van nagyon sok olyan érdekeltség, ami Törökországhoz köt, ezek azért nem nyilvánosak, mert nem Magyarországhoz tartoznak. Ezekről itthon nem igazán beszéltem, hiszen nem volt értelme beszélni.
  • Ez valami pénz-üzlet, vagy divat, vagy milyen területre kell gondolnunk?
  • Változó, van olyan, ami tőzsdével kapcsolatos, van állattenyésztés és saját termékek, ami élelmiszer-kategória. És vannak olyan közös dolgaink a férjemmel, mint az internet-biznisz, háttér dolgok, olyasmik, amik nem tartoznak a nyilvánosságra, nincs is PR-ozva, és ezeken kívül van valamennyi ingatlan is. Tehát elég szerteágazó. Nem állítom, hogy mindehhez értek, inkább azt mondom, hogy nagyon sok az érdekeltségem és sok mindent szeretek csinálni. Az IBS-en végeztem, az Oxford Brookes egyetemről van a második diplomám (angol-közgazdász), nagyon szeretem az üzleti életet, azt gondolom, hogy van is hozzá érzékem. Hosszú ideig kint Törökországban volt két kozmetikám és egy nagy disztribúciós cégem, amit most lezártam a válság miatt, a kereskedelemhez is értek, hiszen ezzel foglalkoztam ott főleg. Nagyon szeretem a PR-marketing részét ezeknek a feladatoknak, azt gondolom, hogy ezeket jól kell összekötni és azáltal, hogy aktív vagyok a médiában, nagyon jól tudom használni más területeken is ezt az erőt.
  • A saját PR-odat is te csinálod, vagy erre van egy külön ember vagy csapat?
  • Nagyrészt én csinálom, és egy ideje Szerencsi Évi segít, akivel egyébként is jóban vagyunk és minőségi, értékálló PR-kommunikációval foglalkozik. Ő tényleg nagyon ügyes és dinamikus, úgy tud engem képviselni, ahogy kell, mert hozzám tényleg fel kell venni a ritmust. Egyik helyről rohanok a másikra, nagyon sok tárgyalásom van, nagyon sok mindent én magam csinálok. Az a típusú, mondjuk úgy, vezető vagyok a saját munkámban, aki nem nagyon szeret segítséget használni, aki mindent maga irányít, kicsit ilyen mikromenedzsment az egész.
  • Fizikailag hogy bírod ezt?
  • Általában amikor Magyarországon vagyok, akkor teljesen tele van a naptáram reggel öttől egészen este tíz-tizenegyig, van, hogy éjjel egyig. Nagyon keveset alszom.
  • Kevés az idő rá, vagy kevés az igényed?
  • Kevés az idő, ami valóban jut, de egyszerűen nem tudom másképp megoldani.
  • És nem dőlsz ki ettől?
  • Nem, nem, fizikailag nem érzem, nekem inkább a mentális rész az, amit erősíteni kell, de itt van az életemben a jóga, a meditáció. Hogy helyrehozzam magam, erre mindig szánok időt, hogy reggel és este is legyen egy-egy meditáció, ami visszarendezi a gondolataimat. Csak tizenöt percesek, de egy pici alvással felérnek. Nekem általában ezek segítenek, meg a meetingek közé szoktam beilleszteni egy-egy masszázst vagy egy arckezelést, ahol nagyon jól ki tudom aludni magam fél óra alatt is. (nevet) Minden percet igyekszem hasznosan tölteni, nekem ez jelenti a feltöltődést.
  • Elképesztően dinamikus vagy, szinte röpködsz.
  • Alapvetően ilyen a természetem, nem nagyon tudok leállni. Körülöttem az emberek is ilyenek, hasonlóak az ismerőseim, a baráti köröm is. Túl sok terület érdekel ahhoz, hogy le tudjam magam limitálni, sőt mindig keresem az újabb kihívásokat, amikben gondolkodni lehet.
  • Látsz most magad előtt új célt?
  • Továbbra is építjük a piacot a KC maszknak, most nemzetközileg is növekszünk. És jön valami különlegesség, amiről még nem beszélhetek. A nőket fogja érinteni, női higiénia és edukáció a téma. Egy olyan termékkel jövünk a piacra, amit lehet Magyarországon gyártani, így miért vennénk meg a külföldit, és amit sokkal több nőnek kellene használnia ahhoz, hogy ne szennyezzük a környezetünket, illetve ne kapjunk el fertőzéseket. Amint ráállunk a gyártásra, elkezdjük a reklámozást is.Ugyanúgy lesz, mint a maszknál is volt, hogy elkezdtük a gyártást, felépült az egész kommunikáció róla és volt is rengeteg vásárlónk.
  • Sajnos arról nem találtam semmi konkrét adatot, hogy ez a maszk mitől különleges, csak azt, hogy különleges. Mondanál erről pár szót?
  • A KC maszk egy vírus maszk, az első a maga típusában a világon, a szűrője konkrétan vírusokon van tesztelve, nem úgy, mint más maszkoknál. Éppen megkaptuk Az Év Széchenyi Vállalkozása 2021 Innováció díjat, és a HEPA (Magyar Exportfejlesztési Ügynökség) együttműködésével 2021. nyár elején bemutattuk a maszkot az Arab Health-en a magyar standon, jelen leszünk a Türk országok üzleti fórumán, és indiai partnerekkel tárgyalunk az első nagyobb tételű exportról. Aláírtunk egy kutatás-fejlesztési programot a Semmelweis Egyetemmel és már külföldre is eladunk. Legalább tizenöt magyar kórháznak, az Országos Mentőszolgálatnak, a Magyar Légimentőknek is adományoztunk maszkokat, hiszen az a cél, hogy hazai termékkel és valóban hatékony módon védjük az egészségügyi dolgozókat.
    (rövid intermezzo, már a következő programjára figyelmeztetik)
    Szóval ez az első vírus maszk a világon, saját fejlesztés, amit az öcsémmel, Csősz Botonddal fejlesztettünk ki, ő volt a formatervezője, én a befektető és itt ül mögöttem Kállai Miklós mérnök, így hárman vagyunk tulajdonosok.
  • Fivéred is ilyen „lebegős” típus, mint te?
  • Nagyon! Ő is rengeteg mindennel foglalkozik. Tervező, Dániában tanult és termékeket tervez, imádja az újdonságokat, ő is sok nyelven beszél, különböző országokban élt, úgy, mint én.Tavaly, amikor elkezdődött a COVID, több kórháznak is küldtem anyagi segítséget, de megbeszéltük az öcsémmel, hogy a pénzről nem tudni, hova kerül pontosan, nem jó így. Először a saját családunk védelmére kezdtünk a maszk fejlesztésébe, miután teszteltük, hogy a világpiacon nincs olyan termék, ami tényleg hatékonyan szűr. Meglepő ugye? Így végül készítettünk egy olyat, amit végigvittünk minden tesztelési, majd engedélyezési folyamaton, és maguk a szakemberek is rácsodálkoztak, hogy miért is nem készült eddig ilyen védőmaszk? Hiszen nem a korona az egyetlen vírus, vagy baktérium a világon. A legtöbb halálozást éppen ezek a láthatatlan baktériumok és vírusok okozzák. Már belekerültünk abba a kategóriába, amibe szeretnénk: orvosi eszközzé válunk, az első orvosi eszköz-maszk lesz az egész világon.
  • Ehhez gratulálok, ez nem kis dolog.
  • Köszönöm, igen, ez így van. Ez nagyon nagy áttörés. Hogy érthető legyen: az a különlegessége, hogy mind a két irányban szűr, a felhasználót és a környezetét is védi. A másik nagyon fontos és különleges része, hogy vírusszűrő van benne, tehát a COVID-nál kétszer kisebb részecskéket, vírusokat is kiszűr és az összes mutációt, influenzát, SARS-ot, hepatitis C-t stb, szóval az összes baktériumot és vírust is. Ez a védekezés igazi eszköze. Zárt térben, ahol sokan vannak, vagy akár kórházakban, repülőgépen stb. mindenképpen nagyon ajánljuk.
  • Ez a technológia kinek az agyában körvonalazódott?
  • A cél az volt, hogy legyen egy maszk, ami tökéletesen fed, ahol nincs alászívás, semmilyen oldalról nem juthat be a részecske. A másik elképzelésünk az volt, hogy mindenképpen mosható-fertőtleníthető legyen. Ez olyan maszk, ami 120 fokon fertőtleníthető autoklávban, tehát az orvosok a saját eszközeiken fertőtleníteni tudják. A másik nagy célunk az volt, hogy olyan részecskeszűrő kerüljön bele, ami vírusokon van tesztelve, mert a piacon az összes maszk munkavédelmi maszk volt, aminek köze nincs a vírusvédelemhez. Aztán beszereztünk egy nagyon komoly gépet, leteszteltünk szűrőket, beleértve hepafiltereket, szénszűrőket, FFP2-3-mindenfélét és rájöttünk, hogy ez nem fog működni. Akkor kipattant a fejemből, hogy az egyik barátnőm egy török aneszteziológiás vírusfilter gyár tulajdonosa, és rögtön kértem, hogy küldjön pár mintát, amit azonnal letesztelnénk, mert azt beleraknánk talán. Ezeket a szűrőket eddig csak gépeken használták műtőkben, altatásnál vagy COVID-osztályon, miközben a beteg a gépen van, mert ez az egyetlen olyan szűrő, ami megvédi a beteget, hogy ne kapjon semmi fertőzést altatás közben. Jól működött a dolog, így ez került bele. Modifikáltuk persze, megváltoztattuk a formáját és így lett végleges a termék. Így mostmár használhatnak hozzá szemüveget úgy, hogy nem párásodik be, van egy kis szemüveg-tartója, nagyon szépen felfekszik, nem kenődik el alatta a rúzs, a smink, amit a nők imádnak, mert csak egy pici felületen érintkezik az arccal, szóval nagyon különleges termék lett belőle. És ha otthon valaki kipattintja belőle a szűrőt, ki tudja mosni, ki lehet főzni, mosogatógépben, mosógépben, bárhol.
  • Van egy kérdésem, de előre megkérlek, hogy ne sértődj meg: ezzel az aggyal, ezzel a mentalitással hogy kerültél a Feleségek Luxuskivitelben című műsorba? Az emberek többsége az alapján tett be egy skatulyába, és ahhoz képest egy extra pozitív csalódás az a lány, aki itt ül velem szemben.
  • Igen, tudom, de van egy másik oldalam, amit nem lehet könnyen megosztani, átadni – mert igazán nem is kíváncsiak rá az emberek. Ezért kezdtem el arra fókuszálni, hogy a magyar piacra olyan dolgokkal jöjjek ki, amelyek érdekesek lehetnek mindenkinek. Sok olyan területe van az életemnek, amiről hiába beszélnék itthon, senkit nem érdekelne, hiszen nem tartozik az országhoz. Ez egy műsor volt, nem ez a szó van a névjegykártyámra írva titulusnak. A műsor eredeti, amerikai formátuma egy nagyon jó formátum, személyes PR-ral. Sajnos a magyar nem úgy sikerült, de nem is volt hozzá sok olyan szereplő, akikkel meg lehetett volna valósítani. Ha sokkal több személyes vagy üzleti PR-t csinálhatunk, ahol kicsit bemutatjuk a tevékenységünket, sokkal jobb lett volna az egész, de ahhoz azért büdzsé is kellett volna a csatorna részéről. Szerettem volna, hogy egy kicsit Isztambulban is legyünk, ahol többet megmutathatok a fejlesztésekből, a munkákból, de nem tudtuk belevinni. Nagyon elment a felületes csillogás, a viták irányába, és ne felejtsük el, hogy egy kész felvételt sokféleképpen meg lehet vágni. Sajnos a nézők edukálása helyett inkább az egyszerűbb, manipulatív forma érvényesült. Ezért is kértem meg tavaly Szerencsi Évit, hogy jöjjön, segítsen, mert az a PR, ami most Magyarországon rólam megy, az nem én vagyok, az egy másik személyiség. Ezen kezdtünk el dolgozni, azt mondtam, hogy nem érdekel, hány hónapba vagy akár hány évbe telik, de ezt átalakítanám magamról, ismerjék meg az emberek a valós személyiségemet, legyen korrekt az ítéletmondás… (nevet)
  • Törökországba hogy kerültél?
  • Nagyon hosszú ideig modellként dolgoztam. Először Erdély szépségkirálynője lettem, 14 éves koromtól 18 éves koromig sok szépségversenyen kaptam koronát, aztán a nagy erdélyi szépségversenyt is megnyertem. 17 évesen már elkezdtem utazni, modellkedni, és egyedül költöztem Budapestre. Később az se volt elég, elkezdtem utazni Ázsia felé, Európa felé. Isztambul akkor már egy célállomás volt, nagyon szerettem, és nyolc évre rá újra Isztambulba vezetett a sorsom, akkor is munkák vittek, leszerződtem egy ügynökséggel. És az első isztambuli hetemen találkoztunk a férjemmel egy partin. Annyira érdekes volt, mert látott egy arcot, elkezdett beszélgetni velem és akkor meglátott egy egészen más embert az arc mögött.
  • Úgy látszik, ezt váltod ki az emberekből. Rád néznek: “hű de helyes”, majd pár mondat után: “hű de okos!”
  • Igen, pontosan. (nevet) Annyira kapcsolódtunk, hogy több órás beszélgetés lett belőle. Akkor nem adtam meg telefonszámot, megmondtam neki, hogy ha a sors minket össze akar hozni, akkor úgyis találkozunk. Két hétre rá összefutottunk egy másik partin és akkor tudtam már, hogy a sorsnak benne van a keze.
  • Mindenben ilyen sors által irányított vagy?
  • Igen, igen. Nagyon hiszek a karmában, egyrészt a jóga miatt, másrészt viszont egy unitárius családból származom, akik minden vasárnap templomba jártak és nagyon fontos volt a vallás tisztelete, a hagyományőrzés. Nálunk az értékteremtés és a spiritualitás nagyon erős a családban. Mindig hiszünk abban, hogy ha jót teszel, jó ember vagy, akkor téged is a jó dolgok fognak megtalálni, mert jó energiákat adsz másoknak. Az én anyukám is ilyen, ezt otthonról hozom.
    Visszatérve a férjemhez, ő rögtön azt akarta, hogy kint maradjak, kiköltözzek. Én sokat gondolkodtam rajta, hogy valóban ez-e az utam, a sorsom, hogy egy muszlim kultúrába kerüljek, hiszen egy nagyon liberális, öntudatos nő vagyok.
  • És hogy fogadtak be?
  • Az volt az érdekes, hogy mondjuk egy magyar kultúrával ellentétben ők az értékeket azonnal észreveszik. Amikor a férjem, még mint a barátnőjét bemutatott, az apukája azonnal úgy kezelt, mintha a lánya lennék, annyira jól kapcsolódtunk, annyira jó volt az energia, hogy kérdés nem volt, hogy én oda tartozom. És ezt éreztették is mindig, apósom és anyósom is.
  • A baráti körében sem akarta senki lebeszélni a férjedet?
  • De igen, bizony! Sőt nemcsak a baráti körében, hanem céges szinten is volt elég sok ellenállás. A török kultúrában nagyon szeretik megmondani, hogy kinek ki legyen a felesége, kit ajánlanának jobban. A férjem és az apósom is kaptak olyan e-maileket, amelyekben rossz híremet próbálták kelteni, kiollóztak dolgokat a magyar médiából, és hasonlók. Persze annyira jó volt a kapcsolatunk, hogy mind a ketten azonnal hozták megmutatni: „Nézd meg, Bogi, mennyien dolgoznak azon, hogy ne legyen meg az esküvő.” Én azt mondtam, hogy dolgozhat akárki rajta, ha ennek így kell lennie, akkor úgyis így lesz.
    Annyira ráfokuszáltam arra, hogy kint megtaláljam a helyemet, hogy rögtön megtanultam nagyon jól törökül. Bejártam az isztambuli egyetemre, ott végeztem el a felsőfokú törököt, és bejártam a színházba is, hogy rögtön az irodalmi törököt tanuljam meg. Másfél évig az isztambuli színházban játszottam a Trójai nőkben Afroditét. Azzal jöttünk-mentünk az országban mindenhová. A férjem alig akarta megérteni, kérdezte, hogy erre minek van szükségem, amikor mindenem megvan?
  • Hát hobbi kell.
  • (nevet) Igen. Erre mondtam, hogy te ne foglalkozz ezzel, sok tárgyi dologra nincs szükségem, de az intellektuális dolgokra igen, azokra nagy szükségem van, mert azok tartanak a földön, kapcsolnak vissza engem a valóságba. És rögtön azon gondolkoztam, hogy a saját keresetemet milyen üzleti célra fordítsam. Csak egy példa: még Erdélyben csináltam egy biofarmot is. Annak a farmnak az a története, hogy ugyan pár évre rá bezártam, de ott én voltam az első biosajt készítő. Aztán abból az ötletből kiindulva csináltam meg most a nagy állattelepünket, ez mostmár tíz éve üzemel, saját termékekkel, tejet-tejterméket gyártunk, meg húsokat. Ezt így szépen kiépítettük az évek alatt.
    Persze van több terület, ami úgymond a férjemhez kapcsolódik, az őáltala végzett tevékenységek, ez leginkább építkezést és nagyobb infrastrukturális tevékenységeket jelent. Úgy próbálom a saját tevékenységeimet megoldani, hogy összehangoljam az övével, hogy protokollárisan és mint feleség is támogassam. Nagyon sok nemzetközi eseményen meg kell jelennünk, ami elvárt az ő üzleti világában és ezeket valahogy mindig összegyúrom, hogy mindenkinek jó legyen. Hát ez nem mindig egyszerű. (nevet)
  • És ahol lehet, még meg is bonyolítod, lásd: “Nicsak, ki vagyok?”. Az éneklés egy hirtelen ötlet volt?
  • Az nem. A szüleim 25 évig a Vadrózsákban néptáncoltak, ami olyasmi, mint a Háromszék együttes Erdélyben. Mindkét szülőm nagyon jó táncos és jó énekes is, anyukám a mai napig is két kórusban énekel. Nekem gyerekkoromban elkezdődött a balettal a tánc, utána jött a néptánc és a népdal, amivel 8-10 évesen már színpadon voltam. Nálam ez a színpadszeretet nagyon korán kialakult.
  • Meg volt írva neked…
  • Tudtam, hogy nekem ott a helyem, teljesen természetesen mozogtam abban a közegben. Anyukám mondta, hogy még 7-8 hónapos terhesen is színpadon volt velem. Mondta, hogy hamarabb tanultam meg zenére mozogni, „táncolni”, mint járni, annyira éreztem a zenét, a hangokat, ezt az egész miliőt. Mi úgy nőttünk fel, hogy ők állandóan eljártak rendezvényekre, felléptek, gyerekekként mi ott voltunk velük, ehhez az élethez már akkor hozzászoktam.
  • A “Nicsak, ki vagyok?” a te vágyad volt?
  • Megkerestek vele, mert ismertek már korábbról, tudták, hogy szeretek énekelni. Volt ugyan egy gyors felkészülésünk, de az is egy kihívásos periódus volt, mert én végig utaztam, dolgoztam, nem tudtam hazajönni és gyakorolni énektanárral, ahogy kellett volna. Hajón voltunk, kint a tengeren, út közben néha bejelentkeztem az énektanárnál interneten, de a hang le volt maradva sokszor, nem igazán tudtuk egymást követni, így próbáltunk gyakorolni. Utána gyorsan iderepültem, volt rá pár nap, hogy felvegyük stúdióban az anyagot. Nem volt igazából idő felkészülni, de úgy voltam vele, hogy nem baj, menjen a műsor, nagyon jó lesz – és megcsináltuk.
  • A Totem című műsorban pedig pont azt az oldaladat mutattad meg, hogy akár nomád körülmények között is tudsz élni.
  • Igen, ezt is azért vállaltam el, hogy lássák az emberek, a külsőségeket akkor használom, amikor azoknak helye van, de én egy igazi erdélyi lány vagyok, fát vágok, alszom egy sátorban is, imádtam összhangban lenni a természettel. Magyarország gyönyörű, a műsorban is inkább az emberi alapértékek hiánya bosszantott fel. Számomra a tisztelet a természet és az emberek iránt alapvető, aki nem így gondolja és a célja, hogy bármit és bárkit leuraljon, az önző dolog és igenis hangosan szóvá teszem. Nem vagyok egy ijedős lány, ez szerintem kiderült.
  • Mi a következő projekt? Maszkok, éneklés, kincskeresés és utána mi jön? Valami Michelin-csillagos séffel fogsz dolgozni?
  • Na, a főzés az nagyon távol áll tőlem. Azt mindenki tudja rólam, hogy nem főzök.
  • Enni se szeretsz?
  • Enni nagyon. Rengeteget eszem, nagyon jókat eszem, de a főzés nem áll közel hozzám.
  • Melyik konyha a kedvenced?
  • Nekem leginkább az ázsiai és a francia konyha, nyilván, mert vegetariánus vagyok, húst nem eszem. A mediterrán konyha, a török ételek – kivéve a húsok, persze -, az nagyon bejön, és a perzsa gasztronómiát is nagyon szeretem.
  •  Mi a leghosszabb idő, amit egy helyen eltöltesz? Mintha folyton úton lennél…
  • Változó. Ha Magyarországról van szó, akkor van, hogy kettő-három hónapot itt vagyok, aztán Törökországban általában kettő-három hét és akkor jön egy újabb út. De van, amikor egy hétre jut három-négy út, amikor egyik helyről megyek át a másikra, nagyon kiszámíthatatlan az egész.
    A férjem még rosszabb, mert van, amikor az év 365 napjából 190-et gyakorlatilag repülőn tölt. Nagyon sok az utazás, de erre vagyunk berendezkedve.
  •  A jó házasság titka a megfelelő távolság?
  • Na igen. (nevet, majd elkomolyodik) Szerintem ugyanazok a hobbik, ugyanaz az érdeklődési kör, ugyanaz az életstílus – azt gondolom, így működik minden. Akkor nem kérdés semmi, akkor minden teljesen természetes. A másik, ami nálunk nagyon jó, hogy abszolút flexibilisen kezeljük egymás idejét, 13 éve szeretjük és tiszteljük egymást, megadjuk a másiknak, hogy a saját munkájában kiteljesedjen. Igazából csak jól logisztikázunk, ki ahogy ráér, amikor ráér, oda megy, ahol éppen összefuthatunk, összetalálkozunk – valóban extraenergiákat fektetünk abba, hogy tudjunk együtt lenni és ez mindkét fél részéről így van. Én azt gondolom, hogy inkább ez a hosszú házasság titka. Egymás tisztelete, a közös fejlődés akkor lesz meg, ha mindketten teszünk érte.

Mi Nők Magazin 2021/4